Helymeghatározás az olaszban és a magyarban (Location in Italian and Hungarian)

A magyar nyelv a lehető legpontosabb helymeghatározásra nagy hangsúlyt fektet, amit az erre a célra felhasznált formai eszköztár bősége bizonyít legszembetűnőbben. Az olasz a helymeghatározásra elenyésző számú prepozíciót kínál egy a magyarhoz képest sokkal leegyszerűsítettebb rendszer szolgálatában, viszonylag kis számú, a jelentésben is jóval kevésbé megnyilvánuló árnyalati különbségekkel rendelkező mozgást jelentő ige mellett. Ebben a nyelvben nem tűnik fontosnak, hogy a logikai szinten túl, vagy akár a logikai szinten is, a nyelvi forma is meghatározzon, elhatároljon olyan különbségeket, amelyek a magyarban kézenfekvőek. Figyeljük meg a következő mondatokat! 1. a. Leutazunk a Balatonra. b. Andiamo al lago Balaton. 2. a. Elsétálunk a Balatonhoz. b. Andiamo al lago balaton. A két magyar mondat, két különböző igekötő, mozgást jelentő ige ill. helyhatározó rag használatával, kontextuson kívül is világosan jelöli, hogy két igen eltérő szituációra vonatkozik. Az olaszban ezt az információt csak logikai szinten kapjuk, a szövegkörnyezet ill. a nyelvhelyzet adja meg. Ha formai szinten is pontosítani akarjuk a különbséget 1. és 2. között, ez körülírással lehetséges: 1. c. Facciamo un viaggio (in macchina / treno / autobus) per arrivare al Balaton. 2. c. Facciamo una passeggiata fino al Balaton. Ez a tény pedig egy másik, a két nyelv között fennálló alapvető különbséghez is elvezet bennünket: a magyar szintetikus, az olasz analitikus nyelv.